Gradiens Kútfúró Kft.














Geotermikus fúrás

A fosszilis energiahordozók árának folyamatos emelkedése, illetve a környezet szennyezésének egyre nagyobb mértéke fokozatosan a környezetkímélőbb és olcsóbb, alternatív energiaforrások kiaknázása felé terel minket. A Föld kőolaj és földgáz készletei rohamosan fogynak, miközben egyre kiszolgáltatottabbá válunk az ezeket a készleteket birtokló országokkal szemben.
A megújuló energiaforrások felé történő nyitás számunkra nem egy lehetőség, hanem az egyetlen lehetőség.
Ennek egyik leghatékonyabb formája a föld hőjét felhasználó geotermikus fűtési és hűtési rendszerek kiépítése. 
Köztudott, hogy Magyarország geotermális adottságai európai viszonylatban kiválónak számítanak, a környező országok mégis sokkal előrébb járnak a geotermikus energiaforrások kiaknázásában. Ennek fő oka a politikai akarat hiánya és az agresszív lobbi tevékenység. Nemcsak a támogatási rendszerek alacsony színvonala, de számos szándékosan manipulatív, hamis tanulmány tünteti fel rossz színben a hőszivattyús rendszereket, arra ösztönözve sokunkat, hogy házunk fűtését inkább a dráguló földgázzal oldjuk meg.

 

Honnan származik Földünk hője?

 

A modern földhőelméletek a felszín alatt meghúzódó hosszú felezési idejű radioaktív izotópok (U238, U235, Th232, K40) bomlásából felszabaduló hőt tekintik bolygónk elsődleges hőforrásának, de ez mellett bizonytalan arányban jelen van hőforrásként például az asztenoszférában lejátszódó súrlódási folyamatok hője is, és persze a Napból érkező hőenergia.
A Föld hőkészletét gyakorlatilag kimeríthetetlennek tekinthetjük, hiszen a földköpeny alján, mintegy 2900 km-es mélységben az uralkodó 3700 °C –os hőmérséklet 300-350 °C-ot csökken 3 milliárd év alatt.

 

Magyarország geotermikus adottságai

 

Geotermikus gradiens: a felszín alatti hőmérséklet növekedésének mérőszámaként használatos a Föld középpontja felé haladva. Értéke átlagosan 25-30 °C/km, még hazánkban 50 °C/km.

 

Hőáramsűrűség: az egységnyi idő alatt egységnyi felületen átáramló hőmennyiség mW/m2-ben kifejezve. Értéke európai átlagban 70-90 mW/m2, még hazánkban 80-110 mW/m2, de egyes területeken a maximumaink 90-120 mW/m2 közötti értékeket vesznek fel.

 

Kiváló adottságainkat a kivékonyodott litoszférának és a jól szigetelő agyagos, homokos üledékes kőzeteinknek köszönhetjük. Budapesten már az 1920-as években használták épületek fűtésére a margitszigeti kút melegvizét, a városligeti kút pedig a Szabolcs utcai kórházat és az Állatkertet fűtötte.

 

A hőszivattyú működési elve

 

A hőszivattyú olyan berendezés mely a tér egy adott hőmérsékletét felveszi és megnövelve azt egy másik térben már közvetlenül hasznosítható hőmérsékletet állít elő. Egyszerűen fogalmazva földhő szondákon vagy talajvízen keresztül felvesz egy stabil de közvetlenül még nem hasznosítható hőmérsékletet és ezt növeli meg a fűtési rendszer számára.
Szükség van tehát egy olyan közegre, ahonnan a hő kinyerhető. Ez lehet egy tó vagy folyó vize, megfelelő hozamú talajvizes kút, talajkollektor vagy – ez a leggyakoribb -  telepített földhő szonda.

 

A talajban lévő hőenergia kinyeréséhez a hőszivattyúnak elektromos energiára van szüksége. Azt pedig, hogy 1 kW elektromos áramból mennyi hőenergiát tudunk előállítani, a hőszivattyú COP (coefficient of performance) értéke mutatja meg.

A COP a hőszivattyú által leadott fűtőteljesítmény és a felvett elektromos energia aránya, melyet teljesítményszámnak vagy munkaszámnak neveznek. Ma már nem ritka az 5-ös COP érték, azaz 1 kW elektromos áramból a hőszivattyú 5 kW fűtési energiát állít elő.

 

A földhő szondák szimpla vagy dupla U alakú vagy koaxális szondák, melyekben egy munkaközeg cirkulál, ez adja át a felvett hőenergiát a hőszivattyúnak, ez pedig a fűtési rendszernek.

 

A hőszivattyús rendszerek lakóépületekhez, szállodákhoz, középületekhez, ipari és mezőgazdasági létesítményekhez is használhatók fűtésre, hűtésre, melegvíz előállítására, távfűtésre, élelmiszeripari célokra stb.

 

A hőszivattyú elve az angol William Thomson és James Joule nevéhez fűződik, még az első működő darabot az osztrák Peter Ritter von Rittinger készítette el. A modern, kompresszoros hőszivattyú megalkotása pedig a magyar Heller László nevéhez fűződik.

 

Jelentősebb hőszivattyús alkalmazások a világban

 

A világ első hőszivattyúval fűtött épülete a zürichi városháza volt 1938-ban.
A Genfi-tónál számos szállodát és lakóházat fűtenek a tó vizéből hőenergiát nyerő hőszivattyúkkal.
A berlini Bundestag teljes hűtését és fűtését hőszivattyú végzi.
Az USA-ban a Galt House East Hotel teljes egészét, mintegy 600 szobát és 100 apartmant lát el hőszivattyú. Havonta 25 ezer USD-t takarítanak meg, mely a hagyományos rendszerű fűtési és hűtési költségeknek az 53%-át teszi ki.
USA, Richard Stockton College, 400 darab egyenként 130 méter mély geotermikus szonda.
Svájc, minden 2 km2-re jut egy hőszivattyú, annak ellenére, hogy sokkal rosszabb geotermikus adottságokkal rendelkeznek mint hazánk.

 

A házunk fűtéséhez és hűtéséhez szükséges energia tehát ott van a kertünkben, csupán ki kell onnan nyernünk. Ezt tapasztalt és hozzáértő kivitelező segítségével költséghatékonyan, rövid megtérülési idővel el is érhetjük.

 

A piaci igényekre reagálva a Gradiens Kútfúró Kft. vállalja geotermikus szondakutak tervezését, engedélyeztetését, fúrását, szondák elhelyezését, előírásoknak megfelelő tömedékelését 100 méteres mélységig. A szondákat hibátlan állapotban, nyomáspróba elvégzése után adjuk át a Megrendelőnek.